AktualitásokHomok a kútvízben – Milyen szivattyút válasszunk?

  • Dátum:
  • Kategória:Öntözéstechnika

Homok a kútvízben – mit tesz a szivattyúval?

Miért fontos a homoktűrés kútszivattyú választásakor?
A kútból érkező víz nem minden esetben teljesen tiszta. A vízzel együtt kisebb mennyiségű homok és más szilárd részecskék is bekerülhetnek a rendszerbe – és természetesen a szivattyúba is.
Ez elsőre talán nem tűnik komoly problémának. A szivattyú működése közben azonban a víz folyamatosan áthalad annak hidraulikai elemein. Ha a víz homokot vagy más dörzsölő részecskéket tartalmaz, ezek az alkatrészek folyamatos mechanikai igénybevételnek lehetnek kitéve.
Éppen ezért kútszivattyú választásakor a vízszállítás és az emelőmagasság mellett a víz minőségét és a szivattyú megengedett homoktűrését is érdemes figyelembe venni.

Homok a kútvízben – Milyen szivattyút válasszunk?

Miért kerülhet homok a kútvízbe?

A kutakból kitermelt víz bizonyos mennyiségű szilárd részecskét is tartalmazhat.
A szivattyú szempontjából nem pusztán az számít, hogy látunk-e homokot a vízben.

A fontosabb kérdés:

mennyi szilárd, dörzsölő anyag jut át folyamatosan a szivattyún?
Minél nagyobb ennek mennyisége, annál nagyobb igénybevételt jelenthet a szivattyú hidraulikai elemei számára.
Ezért találkozhatunk a csőszivattyúk műszaki adatlapján a homoktűrő-képesség megadásával.


Mit jelent a szivattyú homoktűrése?

A homoktűrés azt mutatja meg, hogy a gyártó mekkora maximális homoktartalmat engedélyez a szivattyúzott vízben.

Ezt az értéket jellemzően:

g/m³

mértékegységben adják meg.

A ZDS HS és QPGo szivattyúk adatlapján szereplő maximális homoktűrés:

600 g/m³

Ez azt jelenti, hogy a gyártó által meghatározott maximális homoktartalom 600 gramm egy köbméter vízben.
Fontos azonban a „maximális” szó.
A 600 g/m³ nem célérték, és nem azt jelenti, hogy minél homokosabb a víz, annál megfelelőbb az alkalmazás.
Ez egy megengedett felső határérték.


Mi történik a homokkal a szivattyúban?

A csőszivattyú működés közben beszívja a vizet, majd a hidraulikai fokozatok segítségével létrehozza a víz továbbításához szükséges nyomást.
Ha a víz szilárd részecskéket tartalmaz, azok a vízzel együtt haladnak keresztül ezen a rendszeren.
A homok azonban nem folyadék.
A szilárd szemcsék a hidraulikai alkatrészekkel érintkezve abrazív, vagyis koptató hatást fejthetnek ki.
Hosszabb távon ezért a homoktartalmú víz nagyobb mechanikai igénybevételt jelenthet a szivattyú számára, mint a tiszta víz.


Mitől homoktűrőbb a ZDS QPGo?

A ZDS a QPGo szivattyúknál külön hangsúlyt helyez a homokkal és más dörzsölő anyagokkal szembeni ellenállásra.
A QPGo hidraulikai kialakításának két fontos eleme:

Lebegő gyűrűk
A ZDS dokumentációja szerint a lebegő gyűrűs technológia célja, hogy a szivattyú kiemelkedő mértékben ellenálljon a homok és más dörzsölő anyagok koptató hatásának.

Megerősített járókerekek
A QPGo hidrofeje lebegő gyűrűkkel és megerősített járókerekekkel készül.

Ezek együtt olyan konstrukciót alkotnak, amelyet a gyártó kifejezetten a homok okozta abrazív igénybevétel figyelembevételével alakított ki.


És mi a helyzet a ZDS HS sorozattal?

A ZDS HS szivattyúk műszaki adatlapján szintén: max. 600 g/m³ homoktűrő-képesség szerepel.
A HS sorozat vízkiemelési és vízszállítási feladatokra készült, és a gyártói dokumentáció többek között kutakhoz, tiszta vizet tartalmazó ciszternákhoz, automata öntözőrendszerekhez és kerti locsoláshoz pozicionálja.
A HS tehát megbízható alapmegoldás lehet olyan alkalmazásokhoz, ahol nincs szükség a QPGo további kényelmi és védelmi funkcióira.

[ZDS HS szivattyúk megtekintése →]


Mit jelent a 600 g/m³ a gyakorlatban?

Érdemes egy pillanatra átváltani hétköznapibb mértékegységre.

1 m³ víz = 1000 liter.

A 600 g/m³ tehát:

600 gramm / 1000 liter

ami ugyanaz, mint:

0,6 gramm / liter.

Ez segít érzékeltetni, milyen koncentrációról beszélünk.
Ugyanakkor a szivattyú kiválasztását nem érdemes pusztán szemrevételezésre alapozni.
Ha egy kútból rendszeresen jelentős mennyiségű homok érkezik, annak okát és a rendszer kialakítását is érdemes megvizsgálni, nem csupán nagyobb homoktűrésű szivattyút választani.


Homoktűrés ≠ szennyvízszivattyú

Ez egy fontos különbség.
Az, hogy egy csőszivattyú meghatározott mennyiségű homokot képes tolerálni, nem jelenti azt, hogy szennyezett vagy nagy mennyiségű szilárd anyagot tartalmazó víz szállítására tervezték.
A ZDS HS dokumentációja például kifejezetten tiszta vizes alkalmazást említ a ciszternáknál.
A 600 g/m³ homoktűrés tehát a szivattyú ellenálló képességének műszaki jellemzője – nem pedig korlátlan szilárdanyag-szállítási képesség.


Homok és öntözőrendszer: nem csak a szivattyú számít

Ha a kútvizet automata öntözőrendszerhez használjuk, a homok kérdése nem ér véget a szivattyúnál.
A víz továbbhalad:

kút → szivattyú → csőhálózat → szerelvények → öntözőrendszer

Ezért a teljes rendszer tervezésekor a víz minőségét is figyelembe kell venni.
A megfelelő szivattyú kiválasztása ennek csak az egyik része.


Mire figyeljünk homokos kútvíznél?

Szivattyúválasztás előtt érdemes néhány alapvető kérdést tisztázni.

Van homok a kútvízben?
Ha igen, milyen mennyiségben?

Mekkora homoktartalmat engedélyez a szivattyú gyártója?
Ezt mindig a műszaki dokumentáció alapján ellenőrizzük.

Milyen kialakítású a szivattyú hidraulikája?
A konstrukció befolyásolhatja az abrazív kopással szembeni ellenállást.

Hová kerül a víz a szivattyú után?
Automata öntözőrendszernél a teljes rendszer vízminőségi követelményeit figyelembe kell venni.

Szokatlanul sok homok érkezik a kútból?
Ebben az esetben nem feltétlenül maga a szivattyú jelenti a probléma gyökerét.


HS vagy QPGo homoktartalmú kútvízhez?

Mindkét sorozat adatlapján 600 g/m³ maximális homoktűrés szerepel.
A QPGo esetében azonban a ZDS külön kiemeli a homok és egyéb dörzsölő anyagok koptató hatásával szembeni ellenállást, valamint a lebegő gyűrűket és a megerősített járókerekeket.
Emellett a QPGo:

  • beépített indító- és működtető kondenzátorral rendelkezik,
  • nem igényel külön indítódobozt,
  • hő- és túlterhelés elleni védelemmel készül,
  • ​valamint DRP és DRP Plus védelemmel felszerelt változatokban is elérhető.

A választásnál azonban továbbra sem csak a homoktűrést kell vizsgálni.
A szükséges vízszállításnak és emelőmagasságnak ugyanúgy illeszkednie kell a rendszerhez.

[ZDS QPGo szivattyúk megtekintése →]


A lényeg: a homoktűrés fontos, de csak egy adat a sok közül

Kútszivattyú választásakor könnyű kizárólag a vízszállításra, emelőmagasságra vagy motorteljesítményre koncentrálni.
A víz minősége azonban ugyanúgy része a rendszernek. Ha a kútvíz homokot tartalmaz, érdemes olyan szivattyút választani, amelynek gyártója egyértelműen meghatározza a megengedett homoktartalmat, és konstrukciójánál számol az abrazív igénybevétellel.

A ZDS HS és QPGo sorozat esetében ez a megadott maximális érték 600 g/m³.
A megfelelő szivattyú kiválasztásakor pedig ezt az adatot a szükséges vízszállítással, emelőmagassággal, telepítési körülményekkel és a szükséges védelemmel együtt érdemes értékelni.


Következő rész: Mi történik, ha szárazon fut a szivattyú?

Mi történik akkor, ha a kút vízhozama nem tud lépést tartani a szivattyúval, vagy egy ciszternából egyszerűen elfogy a víz?
A következő részben megnézzük, miért probléma a szárazonfutás, és hogyan működik a ZDS QPGo modellekhez elérhető DRP és DRP Plus védelem.
[Elolvasom az 4. részt]